Hogy kell öntözni, locsolni a leandert?


Erre a válasz az, hogy ez nagyon változó. Ha sokat olvastatok már erről, akkor biztos hallottátok, hogy “a lába legyen vízben, a feje legyen a napon”.

Van sok cikk ami ezt cáfolja, sőt, egyenesen hülyeségnek tartja ezt. Amit én ezzel kapcsolatban el tudok mondani, az az, hogy amikor nagyon meleg van, akkor igen is álljon vízben a lába! Egyszerűen azért, mert nem tudunk napközben folyamatosan vizet pótolni. Annyit nem, amennyire szüksége van. Amikor 35 fok körüli hőmérsékletek vannak, napi 3-4 locsolás is kevés neki. De ha “vízben áll a lába”, akkor van mindig annyi tartalék, hogy elég legyen. Természetesen aki az ellenkezőjét állítja, annak is igaza van, csak nem mindegy, hogy milyenek a körülmények. Nyilván kora tavasszal és késő ősszel már nem kell agyon locsolni, a hűvösebb időben gombabetegségek forrása is lehet (vagy akár egyszerűen csak elrohad a gyökere).

Mivel, mikor locsoljam?

Ez a kérdés a folyadékra is vonatkozik, és az eszközre is, amivel a folyadékot odajuttatjuk ahova kell. Ha 10-20 leandernél többünk van (és köztük sok a nagy), akkor a kannázás már problémás.

De mégis milyen lehetőségek vannak? Első és legegyszerűbb a tömlő, köznyelven slag, valamilyen szuper fejjel. Ennek nagy előnye, hogy gyorsan odajut a víz ahova kell.

Ha (hideg) csapvízzel locsolunk, akkor nagyon figyeljünk a “mikor”-ra. Kora reggel, vagy nagyon késő este ajánlott hideg vízzel öntözni, hogy ne érje sokk a növényt. Egyik oka a sárgulásnak (másik bejegyzés) lehet a túl hideg vízzel, túl meleg leander öntözése. Van aki minden locsoláskor meg is fürdeti a leanderét, ez hasznos lehet, lemossuk a rárakódott port (és tud lélegezni), valamint az atkáknak is adunk egy pofont. Ráadásul kis időre ugyan, de a páratartalmat megemeljük, ennek örül a növény. Itt is érvényes a “melegben ne’ szabály, illetve arra figyeljünk, hogy a dupla virágúak nehezen tolerálják a vizet (bebarnul a virág, leszárad, ledobja).

Ha valakinek van lehetősége állott vízzel, vagy esővízzel locsolni, természetesen az a legjobb megoldás (klórtartalma sincs, hőmérséklete is jó stb.). De ezt általában kannával tudjuk csak kijuttatni, vagy szivattyúval, és egy jó nagy tartályt (IBC) kell tárolni valahol az udvaron. Nekem naponta 2-300L víz kell alsó hangon, így ha egy egy köbméteres tartályt fel is tudnék tölteni esővízzel, egy hétig sem lenne elég. Ezért egyelőre nincs is.

A fúrt kút is jó lehet, de nálunk nagyon mélyen van a víz, ezért ezen még nem gondolkodtam.

Automata csepegtető öntözés

Ugyan mindig kisebb módosításokkal, de igyekszem minden évben a kánikula beköszönte előtt kiépíteni az automata csepegtető rendszereimet. Ezzel kapcsolatban néhány ötlet, javaslat amit megosztanék.

Először is, messze kerüljük el a bóvli, olcsón kínából megrendelhető cuccokat. Mindet, kivétel nélkül! Én kitapostam ezt az utat, próbálkoztam. Időzítőket, csepegtető fejeket, spagetti csövet is rendeltem kínából, mindegyikkel gond volt. Az időzítők pl vagy nem működtek, vagy 1.2 bar nyomáson is ömlött belőlük a víz, és ezért mentek tönkre. A spagetticsövek 1-2 hétig jók voltak, de ha sokat sütötte őket a nap, kikeményedtek, és lepattantak a gombák, elosztók, csatlakozó idomok. A csepegtetők közül akadt ami jó volt, de ha rendeltem 50 darabot aminek ugyanazon nyomásnál 4 litert kellett volna óránként engednie, 10 tudta ezt. A többin vagy orrán-száján folyott, vagy alig.

Nyomáscsökkentők szintén, 1-2 hét után a kukába kerültek, és meg kellett venni a drágábbat. Nem szeretnék reklámozni itt forgalmazókat sem, típusokat sem, de a legtöbb magyar oldalon elfogadható minőséget lehet kapni, és megérkezik pár napon belül futárral. Az aliexpress-es rendelések közül az állítható fej és a leszúró tüske ami megérte. Az állítható fejjel is vannak gondjaim, egy idő után elvízkövesednek, és utána kell állítgatni.

Az alap rendszer nem túl bonyolult, LPE csövet kell végigvezetni, és abból spagetti csöveket leágaztatni, kitapasztalni hogy melyik virághoz mekkora mennyiség kell, és annak megfelelően kell csepegtető gombát választani. Vagy a tekerőset beállítani. Az időzítő elé kell egy nyomáscsökkentő valahova, és kész is. Időzítőből van sokféle, nekem eddig a lidl-ben kapható jött be a legjobban. Megbízható, és tudja amit kell.

Automata öntözés előnyei

  • Nem vesz el minden nap másfél-két órát a leanderek öntözése-locsolása.
  • Elmehet a család nyaralni, és akit megbízunk a locsolással, annak könnyebb dolga lesz (csak át kell nézni, pótolni ha valahol kevés stb).
  • Nagyon rugalmasan be lehet állítani a jó automatákat, napi 4 locsolás volt nekem ütemezve (többször keveset, lassan).

Hátrányok

  • Elég sok idő, mire összeáll. Napok, mire összeállítja az ember, utána hetekig kalibrálni kell (egyik sokat kap, másik keveset stb).
  • Tápoldatozást előre kell tervezni, és akkor kikapcsolni néhány órára (átalában este vagy reggel tápoldatozunk).
  • Nehéz úgy vinni a csöveket, hogy a víz ne forrósodjon fel benne. Emiatt az első pár csepp előfordulhat, hogy forró lesz. Ez nem esik jól a növénynek.
  • Nem tudja igazítani magát az időjáráshoz. Van olyan szenzor, ami pl az esőt érzékeli (esőszenzor), de a hőmérséklet alapján kellene inkább valahogy. Mert az én tapasztalatom az, hogy 35-37 fokban 2x annyi vizet párologtat el, mint 30 fokban. Ha nem is exponenciálisan, de ilyen arányokban nő a vízfogyasztás. És ha egy átlagos nyári 30-31 fokos napra kalibráljuk, akkor az kevés lesz amikor hőhullám van tartós 37 fokokkal. Illetve ha fordítva, túl sokat adunk, akkor folyik a víz mindenfelé, ráadásul ki is mossa a tápanyagot.
  • Kicsit elveszik az örömforrás. Magamból indulok ki, amikor nem kell reggel és este végigmenni, átnézni őket, csak úgy vannak, és az automata megcsinál majdnem mindent, akkor az már nem a mi munkánk.