Szuper dolog az internet, de ha rákeresünk arra, hogy hogyan is kell a leandert gonzodni, szinte már túl sok az infó. Sok is, és nagyon sokszor ellentmondásos is, és ezekkel az ellentmondásokkal nehéz mit kezdeni.

És ha nem vagyunk biztosak abban, hogy amit csinálunk az jó, akkor abból nem örömforrás lesz, hanem szorongás. Leggyakrabban felmerülő kérdések, amik a facebook fórumon szembejönnek:

• Mennyi víz kell neki?
• Mitől sárgul?
• Hogyan, milyen sűrűn kell tápozni?
• Miért deformálódik el a levele?
• Miért ilyen pöttyös?
• Mik ezek az izék rajta?
• Ugye ez nem leander rák?
• Hogy/mikor kell visszametszeni? Mikor szabad átültetni?
• Hogyan kell teleltetni?
• Mikor kell gyökereztetni?

Biztos kihagytam valamit, nem teljes a kérdések sora. Mindegyik kérdés egy külön bejegyzést is megér, de első körben nagyon tömören és röviden megpróbálom összefoglalni.

Mennyi víz kell neki?

Erre a válasz az, hogy ez nagyon változó. Ha sokat olvastatok már erről, akkor biztos hallottátok, hogy “a lába legyen vízben, a feje legyen a napon”. Van sok cikk ami ezt cáfolja, sőt, egyenesen hülyeségnek tartja ezt. Amit én ezzel kapcsolatban el tudok mondani, az az, hogy amikor nagyon meleg van, akkor igen is álljon vízben a lába! Egyszerűen azért, mert nem tudunk napközben folyamatosan vizet pótolni. Annyit legalábbis nem, amire szüksége van. Amikor 35 fok körüli hőmérsékletek vannak, napi 3-4 locsolás is kevés neki. De ha “vízben áll a lába”, akkor van mindig annyi tartalék, hogy elég legyen. Természetesen aki az ellenkezőjét állítja, annak is igaza van, csak nem mindegy, hogy milyenek a körülmények. Nyilván kora tavasszal és késő ősszel már nem kell agyon locsolni, a hűvösebb időben gombabetegségek forrása is lehet (vagy akár egyszerűen csak elrohad a gyökere). Részletesebben erről, és az automata öntözéssel kapcsolatos tippekről majd egy másik bejegyzésben igyekszem írni.

Mitől sárgul a leander?

Szerintem ez a leggyakoribb kérdés. És senki nem tudja pontosan, mindenki találgat, de azt kell mondanom, hogy a sok tipp között ott van az igazság, így együtt. A rendszertelen víz ellátás lehet pl az egyik “hibaforrás”. Ez azt jelenti, hogy napközben van olyan időszak, amikor mi ugyan nem látjuk rajta, de szomjazik (ha kókad, az már egyértelmű jel). Ha többször kerül ebbe az állapotba, mármint hogy szomjazik, akkor elkezd(het)i ledobálni a leveleinek egy részét. Minden növény valahogy próbál túlélni, a kukorica pl “furulyázik”, hogy kevesebbet párologtasson, ha nincs miből. A leander ledob pár levelet.

Emellett lehet valamilyen tápanyag hiány is, vasat és magnéziumot szokták ajánlani. Gazdaboltban lehet kapni, a vas általában folyékony tápoldat formájában elérhető. A magnézium leginkább keserűsó formában, szilárd, vízben oldható cucc, de folyadék is létezik. Meg lehet próbálni, de ha elkezdett sárgulni, akkor már mondhatni hogy késő, ami megsárgult úgyis lehullik.

Az én tapasztalatom az, hogy ha minden körülmény passzol, akkor is előfordul, hogy egyik-másik sárgul. Van aki azt mondja, természetes levélváltás is lehet. Lényeg, hogy nem kell egyből pánikolni és rohanni a facebook csoportba tanácsért. Nekem pl idén nem volt annyira nagy gond ebből mint tavaly, bár volt ami megijesztett. Sok levél lehullott, de jöttek helyette új hajtások.

Tápoldatozás

Itt kb egy tényt tudok biztosan. Tápozni kell. Anélkül nem lesznek csodásan dús virágzó leandereink, akármilyen földbe is ültetjük át. Hogy pontosan mivel, az már egy nagyon jó kérdés, mert nem minden megoldás költséghatékony. Amikor csak 2-3 leander van, akkor majdnem mindegy, de 100-as nagyságrendeknél azért egy szezon sokezer forintot fel tud emészteni. Amiket én eddig legtöbbet használtam, azok a Volldünger cuccok, a folyadék is és a vízoldható granulátum. Emellett próbáltam már a sima balkon tápoldatokat, substral-t, lidl-ben kaphatót, a kifejezetten Leander tápoldatot is használtam. Beöntözve, és levéltrágyaként is próbálgattam, volt amikor wuxal-al, zöldítő komplex-el kombináltam, vagy éppen amalgerol-al, vagy egyéb csodaszerekkel. Az osmocote golyókat is próbáltam.

A tanulság számomra az, hogy igazából ha megfelelően használjuk ezeket, olyan óriási különbség nincs köztük. Mindegyiken van adagolás, próbáljuk azt betartani. Nem szabad túltolni egyiket sem, legfőképpen az általános műtrágyákat. Figyelni kell az NPK arányokra, ha túl sok nitrogént adunk neki, nagyon gyorsan elkezd nőni, sok zöld tömeget fog hozni, csak a virágzás marad el. Vagy fordítva, ha nem adunk nitrogént, csak a PK arányt erőltetjük, akkor ugyan lesz sok virág, de nem fog nőni, erősödni. Szóval itt is az arany középút a nyerő. A vízben oldható cuccok annyiban előnyt jelenthetnek, hogy elég kanállal rászórni a földjére, majd slaggal belocsolni. Nehezebb az adagolást kiszámolni, de könnyebb, haladósabb, mint kannánként kupakolni.

Tipp: Venturi elven működő adagolót is lehet használni, jelentősen felgyorsítja a tápozást, de az adagolást nehezebb tartani, számolni. Hordóban, IBC tartályban is lehet keverni nagy tételben tápoldatot, ezzel is sokat lehet gyorsítani.

Miért deformálódnak a leander levelei?

Erre megint több válasz létezik. Atka szívogatás hatására is deformálódhatnak az új hajtásokon található levelek (más kártevő is okozhatja, ha a levelet károsítja). Másik megfejtésre a túltápozást szokták még mondani. Nekem is volt, próbáltam “küzdeni” ellene, de aztán hagytam, minden évben csak pár hétig lehet megfigyelni, amikor elkezdenek beindulni. Abbahagyja, mint a levélsárgulást. Lesz pár tökéletlen levele, ennyi.

Kártevők, betegségek

Itt a teljesség igénye nélkül a 3 gyakori kártevőt említeném csak meg.

Atka

Többféle létezik, ha jól tudom akkor leanderen leginkább takácsatka található.

Levéltetű

Pajzstetű

Lisztecske

A fentieket 2 nagyobb csoportra lehet osztani, az atkák az egyik csoport, a többi a másik. A lényeg, hogy a tetvek ellen felszívódó és kontakt rovarölő készítményekkel lehet védekezni, az atkák ellen ezek nem érnek semmit (mert nem rovar). Az atka érdekes faj, szinte minden fejlődési alakjára (pete, lárva, nimfa, imágó) más-más szer javasolt, kevés a széles spektrumú ami mindegyiket viszi.

Gazdaboltban érdemes kérdezgetni mit javasolnak, mert ez elég sűrűn változik. Váltott szereket kell kombinálni atka ellen is, tetvek ellen is. Atka ellen én a Flumite, Zoom, Nissorun, Ortus cuccokat szoktam használni, tetvek ellen eddig a Mospilan, Karate ami bevált (a felsoroltak már nem mind vannak forgalomban, de vannak helyettesítő szereik). Sokan házi praktikákat is javasolnak, (káliszappan, ecetes víz, cukros víz, étolaj, szódabikarbóna stb.). Nekem egyik sem jött be, de veszélyesek is, ecet pl savas kémhatású, szódabikarbóna pl lúgos azt hiszem, elég könnyű tönkretenni vele a lenaderünket.

Egy jó összefoglaló a leander kártevőkre és betegségekre található a leander portálon. Itt a gombabetegségekről is található sok infó, bár az itt felsorolt szerek egy része már nem elérhető.

Leander visszametszése, átültetés

Az egyik leg megosztóbb téma. Ki mikor hogyan metszi vissza és miért, mennyire, illetve ki mikor ültet át, mekkora ládába, milyen földbe.

A visszametszésről annyit tudok elmondani, hogy ha valamilyen oknál fogva indokolt, akkor a teljes visszametszés jó megoldás lehet, nem kell tőle félni. Ezt én akkor alkalmazom, ha valamiért nem bírok az atkákkal (volt rá példa 2018-ban), vagy korán kihordva őket egy hideg éjszakán megfagynak. Ilyenkor nem kell szívbajosnak lenni, pár (5-10) centis csonkokat kell csak hagyni, és türelmesen várni. Megindul, és a legtöbb esetben szép dús, egészséges növény az eredmény. De virágozni a visszavágás évében valószínűleg már nem fog.

Én jártam úgy is, hogy 2-3 nagy leander teljesen az elszáradás jeleit mutatta, tavasszal zörögtek a levelei. Visszavágtam teljesen, locsoltam türelmesen, egyszercsak megindult, most gyönyörű sűrű bokor lett belőle.

A “rendszeres” karbantartáshoz, formázáshoz szükséges metszegetést én szinte folyamatosan csinálom. Formázni gyakorlatilag bármikor szabad. Esetenként augusztusban egy erősebb visszavágást is csinálok, a visszavágott ágakon még abban az évben elkezdenek jönni az új hajtások. Azok pedig már virágozni fognak a következő évben, de addig is még augusztus-szeptember hónapban is van rajta virág (a le nem vágott ágakon). Aztán ha úgy döntök, akkor a következő évben tavasszal az előző ősszel meghagyott ágakból is vágok vissza.

Szerintem nincs tuti recept, próbálkozni kell, ezért van nekem is sok, mindig tanulok, tapasztalok valamit.

Átültetésre valamivel biztosabb utat tudok javasolni. Amíg el nem érünk egy korlátot méretben (ajtó szélesség, súly stb), addig nem feltétlenül kell visszavágni a gyökereket átültetéskor, mehet mindig 1-el, vagy akár kettővel nagyobb cserépbe. Én a világosabb műanyagokat preferálom, a szürkék jobban melegszenek. És szerencsés, ha minél kevésbé tölcsér alakú, mert a szél könnyen döntögeti őket. Majdnem henger, én arra esküszöm, hogy az alja és nagy felület legyen. De a négyszögletű is jó, az is nehezen dől el, ha az uralkodó széljárás szerint átlósan tesszük le.

Ha már elértük a max méretet edényben, és nem akarjuk hogy nagyobb legyen, akkor 2 évente érdemes kivenni, visszavágni a gyökerét, és új földet adni neki. Ebből majd lesz egy másik bejegyzés, mert sok infó van itt is ami kering, mármint a föld, hogy milyen legyen. Ha laza, akkor az elvileg jó, mert a gyökér szereti, de a vizet nem tartja meg. Szóval hosszabb téma. Leginkább tavasszal ültetek át, de előfordul hogy annyira gyorsan nő egyik-másik, hogy nyáron, nyár végén is kell.

Teleltetés

Sokan esküsznek arra, hogy vannak télálló fajták, simán kibírják a telet kint is, akár kiültetve. Én ezeket a megoldásokat nem kérdőjelezem meg, nekem elég volt egy olyan év, amikor a túl korán kihordott leandereim 80%-a megfagyott egy éjszaka, amikor 1 fokot jósolt az időkép. Helyette reggelre lett -3, és odalett 2 évnyi munka.

Tény, hogy már hosszú és kemény telek nincsenek, de max 1-2 kevésbé értékes (szívünknek kedves) darabbal próbálkoznék.

Amíg nem volt sok, csak 20-30 darab, elfértek az üvegházamban, amit kifejezetten erre a célra építettem. Gyári, interneten rendelt üvegház, itthon kellett összelegózni. Teszek majd fel képet róla. Amikor már nem fértem el benne, akkor vettem egy fóliasátrat is, szintén itthon összerakós dolog. Télen megy fel rá 2-3 rétegben UV álló nagybuborékos fólia, és a fűtés. A fűtés szabályozásról egy bővebb bejegyzésben írok.

Leander gyökereztetése

Házi praktikák sokasága segíthet, legalábbis én fórumokon, facebook csoportokban nagyon sok verziót hallottam.
Sörösüveg, fahéj, alufólia, gyökereztető por, esővíz, fűzfa ágak stb. Én nem írnék azokról amit nem használtam, saját tapasztalataimat osztanám meg.

Ami biztos, hogy a sörösüveg nem a legjobb ötlet, sőt, aminek szűk a szája, nagyon macerás. A gyökerek nagyon sérülékenyek, és egy szűk lyukon nehéz kihúzni úgy, hogy ne törjön le. Én kísérleteztem azzal, hogy egyforma ágakat tettem sötét és nem sötét vízbe (sörösüvegnek a sötét víz lenne a lényege), de nem volt eltérés. Próbáltam a gyökereztető port is, csodát nem tett. Jó, ha állandó a hőmérséklet, ezért jobb pl bent, ahol 20 fok alá nem nagyon megy. Kinti gyökereztetésnél kora tavasszal gyakoriak az 5-10 fok alatti reggelek, ez a gyökerezésnek nem váli előnyére.
Vannak olyan fajták amik könnyebben gyökereznek, és vannak, amik nehezebben. Van amior a fás sokal hamarabb hozza a gyökeret, mint a félfás vagy a teljesen zöld hajtás. Szóval próbálkozni kell, és türelmesnek kell lenni, de megéri. Néhány kudarc bele kell hogy férjen.

Amikor a gyökér már “elég nagy”, akkor át szoktam ültetni teásbögre méretű edényekbe, és csak következő évben ennél nagyobba. Az “elég nagy” mit jelent? Nehéz megfogalmazni, ha van 5-10 centis gyökerekből több is, és netán el is ágaznak, akkor én már teszem földbe. Általában ami kitolta a gyökeret, a földben már megmarad, eddig elvétve volt sikertelen a földbe ültetés.

Mikor kell ezt csinálni? Tavasszal azért jobb, mert őszre (telelés idejére) erősebb növényt kaphatunk, ami könnyebben átvészeli a telet. Ősszel is csináltam már, amikor a nagyobb visszavágásokat csinálom, de aggódósabb. Sokkal tovább is tart, mire elkezd gyökerezni.